2012. július 26.

Séta a falunk körül...

SZŰCSI



Néhány hete már tervezgetem, hogy körbe fotózzam a falunkat, és bemutassam  itt a blogban.
Készült pár kép, és ez a kis séta felvetett néhány gondolatot és vágyat bennem, amely mára egyre jobban elhatározássá érik.

Madártávlatból




...és itt szoktam futni :-)


...ez mind a kilátás futás közben...





...és egy kicsit közelebbről


























Borvidéken lakom :-)


Aratás

Lassan véget ér az aratás. Ugye tudjuk, hogy mikor kezdődik a hagyomány szerint, amit a mai napig követnek.
Péter és Pál napján!
...és mikor lehet aratni? Ha a búza - amikor fújja a szél - siseg!  Ugye milyen szép nyelvünk van... Pontosan tudjuk, hogy milyennek kell lenni a búzának... :-)

A búza érési szakaszai a hagyomány szerint:

  • Szárba szőkés - Szent György nap körül (04.24.)
  • Májusban kihányja a fejét
  • Vid napjáig növekedik (06.15.)
  • Péter-Pálkor (07.29.) megszakad a töve, ettől kezdve már csak érik, lehet kezdeni az aratást.











Gyönyörű! ...földet fogok venni!

Szűcsi fekvése

A Mátra hegység lábánál Gyöngyöstől nyugatra helyezkedik el a dombok határolta település. A katlanba épült falut a völgyben végighúzódó patak szeli ketté. Megközelíthető az M3-as autópályáról Gyöngyös és Hort irányából, valamint a 21-es főútról, Selyp irányából.

Szűcsi története

A település határában késő bronzkori szórványleletek és honfoglaláskori régészeti emlékek kerületek elő. 
Az első okleveles említése 1267-ben Swch alakban történt. 
A falut 1412-ben Zeuch, 1413-ban Zewchy, 1416-ban Zwchy néven írják le.
A falu plébániája szerepelt az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben.
A falu birtokosa a Szücsy család volt 1412-ig, majd a Pálócziaknak adományozta Zsigmond király. 
Az utolsó Pálóczi a mohácsi csatában vesztette életét. 
E család kihalta után 1527-ben Ráskay Zsigmond lett a birtokosa. 
1552-ben már több nemesi család birtokolja, ebben az időben nyolc portával rendelkezik. 
A török hűbérbirtoknak használta és a jászberényi nahiéba tartozott, majd 1626-tól Földváry György tulajdonába került, s ettől kezdve ők és a beházasult rokon családok birtokolták két évszázadon keresztül a települést. 
1741-ben a Földváryak voltak a helység legnagyobb birokosai. A 19. század első felében a Wágner, Bajza, Orosz, Sipos, Rutkay és Tóth család birtokolta Szűcsit, a 20. század első felében pedig Schilchter Izidor számított a legnagyobb birtokosnak 1400 hold területtel. 
A volt úri lakok közül csak a Bajza kúria maradt épen. 1994-ben nemcsak felújították, de kiállítással is berendezték.
A I. világháborúban 220-an vettek részt és 56-an haltak hősi halált. A II. világháború idején a község 2 hétig tartó álló harc után 1944. december 6-án szabadult fel. A községházát találat érte és így az iratok nagy része elpusztult.
1951-ben a község határában nagyarányú bányafeltárási munkálatok kezdődtek meg, amelynek eredményeképpen 1955-től két lignitbánya és egy altáró működött, egészen az 1960-as évek elejéig, a bánya bezárásáig.
1983-ig a Gyöngyösi járáshoz, a járások megszűnése után pedig 1984-1990 között pedig a Gyöngyösi városkörnyékhez tartozott. A tanácsrendszer alatt mindvégig önálló tanácsú község volt. 1990 óta – hasonlóan valamennyi városhoz és községhez – önkormányzattal rendelkezik.

Szűcsi nevezetességei
 
* A községben született Bajza József, a magyar kritikairodalom megteremtője, Kossuth Hírlapjának, a Kritikai Lapok és az Athenaeum szerkesztője, a Pesti Magyar Színház (Nemzeti Színház) első igazgatója. A Bajza-kúriában Emlékmúzeum található. A helység általános iskolája szintén a költőről kapta nevét, akinek mellszobra is megtalálható a faluban.
* Háborús emlékhelyek: a juhakol, amely 1944 telén a szökött katonáknak adott menedékhelyet. A községben andezittufába vájt pincesor található, ahova a front átvonulásakor a faluból többen menekültek.
* Klasszicista stílusú templomát 1825-1828 között építette Rábi Károly. Szabadon álló, egyhajós, homlokzattornyos épület. Védőszentje: Szent Kereszt.
* Nepomuki Szent János szobra a templom előtt bal oldalt helyezkedik el. A színes kőből faragott szobrot 1872-ben újították fel.
* Az I. és II. világháború hőseinek állít emléket a templomkertben lévő hősi emlékmű.
* A templom kertjében található a község múltja rendkívül szomorú eseményének emléke, egy kopjafa, mely a volt X-es aknában 1959-ben történt bányaszerencsétlenség 31 áldozatának állít emléket.
* A természeti és környezeti adottságok kedvezőek a szőlő termesztésre, a település a mátraaljai történelmi borvidék része. Északi oldalán az idelátogató turista tufába vájt, sajátos hangulatú borospincék sorát találja.
* A Táncsics Mihály u. 4. sz. alatti magánterület, a hagyomány szerint az egykori Pálos-rendi szerzetes kolostor romja. A terméskőből álló középkori falak részben 15. századiak. A fennmaradt gazdasági épület kétharmad része alatt pince helyezkedik el.
* A település déli határában festői szépségű tavak vonják magukra az ide látogatók figyelmét. Mindhárom tó hallal telepített, a meghatározó halfajta a ponty, de található itt keszeg, harcsa, csuka, süllő és amur is.
 Felhasznált irodalom:

2012. július 17.

Önkéntesek a kertemben - A házi rozsdafarkú


Újabb önkéntessel találkoztam a kertemben! Rozsdafarkú rakott fészket nálunk :-).





A kerti madarak jelentős segítséget nyújtanak számunkra a káros rovarok számának szabályozásában.
Számos énekes madár fiókáikat hernyókkal, álcákkal és nyüvekkel táplálja. Más madarak pedig rengeteg gyommagot fogyasztanak el.
A madarak képesek a rovarok kártételét alacsony szinten tartani.


A madarak védelme


A legfontosabb védekezési mód fészkelő- és búvóhelyek teremtése: madárodúk kihelyezése, sövények, ligetek, erdősávok telepítése, vagy a ragadozó madarak számára ülőfák, T fák felállítása.


Sok rovarevő, odúlakó madár (cinegék, légykapók, fecskék, fakúszok, csúszkák, rozsdafarkúak) száma fészekodúk kihelyezésével növelhető.
Az odúk kiválasztásánál és elhelyezésénél ügyeljünk arra, hogy a különböző madárfajok más és más formájú odút és felfüggesztési magasságot igényelnek.
Ősszel vagy télen tisztítsuk ki a fészekodúkat, hogy a fészkekben lévő parazitákat eltávolítsuk.
A fészekodúk kihelyezésére a legkedvezőbb időszak az ősz. Ilyenkor szoknak a leggyorsabban oda a madarak. A röpnyílások nézzenek DK-re.


A szabadban költő madárfajok (vörösbegy, pintyek, poszáták, füzikék, ökörszemek) számára is biztosíthatunk fészkelési lehetőségeket sövények ültetésével, fa- és rőzsekötegek kihelyezésével. 


A ragadozó madarak (egerészölyv, vörösvércse, macskabagoly) alkalmi vendégek lehetnek kertünkben.
Magas póznák és legalább 3 m magas T alakú ülőfák felállításával elősegíthetjük vadászatukat.


A madarakat etetni télen csak szélsőséges időjárási körülmények beköszöntése esetén szükséges. (Összefüggő hótakaró, kemény fagy.) A mennyiséget illetően legyünk mértéktartóak!


Házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros)


A hím feje és törzse koromfekete, a tojóé szürkésbarna.
A farok és a fartő mindkét nemnél cserépvörös. Jellemző a farok állandó mozgatása.
A rozsdafarkú szeret háztetőkön vagy más szabad helyeken üldögélni, ahonnan könnyen felkerekedhet rovarvadászatra.
Októberben elköltözik, és a telet a Földközi-tenger mellékén tölti.

Hangja: kemény, éneke reszelős, de dallamosan képzett trillákból áll.

Fészke: Falak hasadékaiban, a talajon kövek között, épületeken található általában.

Védelme
A házi rozsdafarkú számára vagy felül teljesen nyitott, vagy félkör alakban kialakított röpnyílású fészekodvak az előnyösek.
Az odvak mérete: 14 x 12 x 10 cm legyen.
Alkalmas lehet a füsti fecskék számára kialakított fészkelőhely is.
A fészekodúkat kb. 5 cm-rel az eresz alá, vagy gerendákra szereljük fel.


Felhasznált irodalom:
SCHMID-HENGGELER (1989): Szelíd növényvédelem (A biológiai növényvédelem kézikönyve), Ökoszervíz Kiadó

2012. július 10.

Önkéntesek a kertemben - A katicabogár :-)!

A vegyszermentes kertész legnagyobb segítségei az kertjében dolgozó önkéntesek :-)!
Persze a szorgos kezek sem jönnek rosszul, de most a kertünkben élő, hasznos állatról beszélek.


A gondosan átgondolt, megtervezett vegyszermentes kertünkben tanúi lehetünk, hogyan szabályozza önmagát a természet.
Szembetűnő példa - amelyet magam is megerősíthetek - a katicabogarak gyors felszaporodása, erős levéltetű fertőzöttség esetén.



Döbbenetes, hogy ezek az apró bogarak micsoda takarítást tudnak végezni!

Rengeteg levéltetű volt az idén az őszibarackfámon.
Gondolkodtam, hogy mihez is kezdjek velük, amikor észrevettem, hogy telis-tele van a fa katica bábokkal.
Úgy döntöttem, hogy nem avatkozom be hagyom, hogy a természet elintézze a maga módján.
Egyetlen segítséget adtam a katicáknak, a fa törzsére enyvezett övet ragasztottam, ami megakadályozza, hogy a hangyák ellepjék és védelmezzék a tetveket.
Egy hét alatt teljesen megtisztították a barackfát az önkéntesek :-D !



A katicabogarak a legismertebb ragadozó rovarok. Sok hasznos fajukat ismerjük.
Testük színe és rajzolata fajonként más és más.
A "klasszikus" hétpettyes, fekete pontokkal díszített piros mellett akadnak sötéten pontozott sárgák,  vagy sötét színű bogarak világos mintázattal. Sőt, akadnak egészen sötét, mintázat nélküliek is.
Méretük 3-8 mm között mozog.
Sárga petéiket tízes, húszas csoportokban, függőlegesen felállítva ragasztják a levelek fonákára vagy az ágakra.

A nagyobb termetű katicabogárfajok lárváinak teste hosszú, sötétszürke színű.
Hátlemezükön sárga és sötétszínű szőrözött szemölcsöket viselnek.
Fejlődésük folyamán 1.5 mm-es nagyságtól a 8 mm-ig nőhetnek.


Mind a bogarak, mind a lárvák főleg levéltetvekkel táplálkoznak.
Egy lárva bebábozódásáig 200-600 levéltetűt fogyaszt el.

Hazánkban előforduló fajok egynemzedékűek, ezért a permetezőszerek használata - különösen tavasszal - nagyon megtizedeli őket.





... és még néhányan :-)









Felhasznált irodalom:
SCHMID-HENGGELER (1989): Szelíd növényvédelem (A biológiai növényvédelem kézikönyve), Ökoszervíz Kiadó