Egy szimpatikus történet!

Igaz szabadság a minimum szükségletben lakozik | Sokszínű Vidék - Ahol a jó élet lakik

Egy kis zene... a kedvenceim közül

Csík Zenekar - Én vagyok az aki nem jó

Én vagyok az aki nem jó

A fellegajtó nyitogató

Áj ná ná ná ná ná ná ná

Nyitogatom a felleget

Sírok alatta eleget

Áj ná ná ná ná ná ná ná

Ifijúságom így telik el

Azért a szívem hasad el

Áj ná ná ná ná ná ná ná

/Az anyád ragyogós csillagom/

Ifjúság gyöngykoszorú

Ki elveszti de szomorú

Áj ná ná ná...

Szabad volnék nem búsúlnék

Vígasságnak helyet adnék

Áj ná ná ná ná ná ná ná

Szép hazámnak rabja vagyok

Idegenben búslakodok

Áj ná ná ná ná ná ná ná

Ha még egyszer megláthatnám

Apám házát kopogtatnám

Áj ná ná ná ná ná ná ná

Nem lesz többé soha ilyen

Belé szakad árva szívem

Áj ná ná ná ná ná ná ná

Édesanyám rózsafája,

én voltam a legszebb ága.

Áj ná ná ná ná ná ná ná

Bár sohase nyíltam volna

maradtam volna bimbóba.

Áj ná ná ná ná ná ná ná

Fényes csillag az udvarom

Mikor megyek azon lakom

Áj ná ná ná ná ná ná ná

Nyitogatom a felleget

Mikor nyílik elmehetek

Áj ná ná ná ná ná ná ná

Túl oldalon /(Felhők között) várnak reám,

Édes anyám, drága apám

Áj ná ná ná ná ná ná ná

Édes csókkal köszöntenek,

Szép helyemre elvezetnek

Áj ná ná ná ná ná ná ná

Bolond volnék ha búsulnék

Ha a búnak helyet adnék

Áj ná ná ná ná ná ná ná

Én a búnak utat adok

Magam pedig vígan járok

Áj ná ná ná ná ná ná ná

/Kalotaszegi népdal/

Kenyérsütés

Kipróbáltam egy új kenyér receptet, de nekem ne elég rusztikus...
Azért nem rossz, a fiúknak kifejezetten ízlik.

Krumpliskenyér

Olvasni valót kerestem pár napja...

Valami könnyűt, nagyon kikapcsolóst, valami nagyon nőit szerettem volna.

Hét éve porosodott kiolvasatlanul ez a könyv a könyvespolcomon, de eddig még nem volt hangulatom hozzá.

Eljött a pillanat, pont olyannak ígérkezett amire vágytam :-)!

Marlena De Blasi : Ezer nap Velencében.

Egy ún. gasztroregény. A történetben sokszor főz a szerző és a recepteket leírja.

Ebben találtam a Krumpliskenyér (Pane di patate) receptjét is.

Néhol változtattam rajta (nem sokat), mert nekem nagyon "túlfinomítottnak" tűnt.

...a végeredmény is az maradt.

Hozzávalók ( 3db cipóhoz ):

1/2 kg burgonya (ez kb. 3 közepes db)

2 tasak szárított élesztő  (1 csomag normál élesztőt használtam)

1 kg finomliszt (1/2 kg finomlisztet és 1/2 kg kenyérlisztet használtam)

1 evőkanál finom tengeri só (1 csapott evőkanál Himalája sót használtam)

kevés olivaolaj a keverőtál  kikenéséhez

Elkészítése:

A héjas, alaposan megmosott burgonyát sós vízben puhára főzzük, majd leszűrjük, és a főzővízéből félreteszünk 1/2 liternyit. Megvárjuk, amíg a burgonya és a főzővíz is langyosra hűl.

A langyos burgonyát meghámozzuk

...és krumplinyomóval pépesre törjük.

Az élesztőt hozzákeverjük a langyos főzővíz feléhez, és miután pár perc alatt felhabosodott, elkészítjük a tésztát.

A lisztet, az áttört burgonyát és a sót beletesszük egy nagy keverőtálba.

Hozzáadjuk a megfuttatott élesztőt, a langyos főzővíz másik felét és kezünkkel elkezdjük tésztává gyúrni az egészet.

Amikor összeállt, akkor vagy kézzel dagasztjuk tovább, vagy dagasztókarú robotgéppel.

Akkor lesz kész, ha már ruganyos, fényes és enyhén foszlós.

Ez kézzel kb.10 percig tart, géppel pedig 7-8 percig.

Ha túl vizesnek érezzük, adjunk hozzá apránként kevés lisztet, ha viszont túl keménynek, akkor néhány evőkanálnyi langyos vizet.

Az elkészített tésztát beleforgatjuk egy vékonyan kiolajozott keverőtálba, hogy felülete mindenhol fényes legyen.

Így a kelesztés alatt nem szárad majd ki (én azért szokás szerint megszórtam liszttel a tetejét,  egy  kenyérnek így kell kinézni, nem fényesen :-))) ).

Ezután letakarjuk konyharuhával, és kb. 1 órán át pihentetjük meleg helyen, amíg duplájára nem dagad.

Ez az első kelesztés.

A duplájára kelt tésztát enyhén lisztes deszkán gyorsan átgyúrjuk, és elosztjuk 3 egyenlő részre.

A tésztadarabokból gyöngéd paskolgatással kerek, kissé lapos cipókat formázunk.

Ezután latakarjuk őket konyharuhával. (Azért én bevágtam a tetejüket, úgy ahogy egy kenyérhez illik :-) )

...és hagyjuk, hogy meleg helyen kb. 1 óra alatt a duplájára dagadjanak. Ez a második kelesztés.

A sütőt előmelegítjük 200 C fokra. ( Raktam  az  aljába  egy  lábasban  vizet... :-) )

A cipókat sütőpapírral bevont tepsibe tesszük (nem egyszerű művelet... javaslom, hogy még a második kelesztés előtt rakjátok be a tepsibe, mert egyébként el fognak laposodni...) és 35-40 perc alatt megsütjük. (Mielőtt beraktam a sütőbe, jól megspricceltem vízzel a tetejüket és a forró sütő belsejét is, majd az első 5 percben még kétszer csináltam párát a sütőben. Ettől a művelettől lesz finom ropogós a kenyérhéj.)

...és ahogy én szeretem ;-)

Gyermekkoromban, amikor elküldött bennünket az anyukánk a boltba, mire hazaértünk megettük a felét a friss ropogós kenyérnek a húgommal :-). Mentségünkre szóljon, hogy kb.2 km-t kellett gyalogolnunk. Ezalatt azért meg lehet éhezni, nem?!!! :-))))

Felhasznált irodalom:

Marlena De Blasi (2005): Ezer nap Velencében (Egy nem várt szerelem története), Kulinária Kiadó

Rózsa, Rózsa, Rózsa

Kinyíltak a rózsák a kertemben!

Gyönyörűek, de most lehet rózsazselét készíteni, ezért bármennyire is sajnáltam, kicsit megtépáztam a bokrokat.

Rózsazselé

Hozzávalók:

30 dkg bordó, illatos rózsaszirom

1.2 liter víz

1 kg cukor

2 citrom leve

zselésítő anyag (agar-agar, esetleg zselatin)

Elkészítése:

A szirmokat bő vízben megmossuk, majd levagdossuk a fehér részeket, mert keserű lesz tőle a zselé.

A vízet összefőzzük a cukorral és a citromlével. Kb.30 percig lassú tűzön forraljuk.

Hozzáadjuk a rózsaszirmokat, és tovább főzzük, 30 percen keresztül.

Közben előkészítjük a zselésítőt (felhasználási útmutató szerint), majd hozzáadjuk a rózsasziruphoz.

Az esetek többségében  a zselésítőt nem szabad forralni. Forrón az előkészített üvegekbe szedjük, lezárjuk és száraz dunsztba rakjuk.

Az illata nagyon finom... :-)

Rózsa motívum

A palkonyai rotunda ajtaján találtam ezt a faragott rózsa motívumot.

Egyszer valahol azt olvastam, hogy a magyar népművészetben a rózsa a tejutat jelképezi.

A tejút egy spirálgalaxis. A spirálgalaxisok pontosan úgy néznek ki mint az éppen nyíló rózsák.

A spirálgalaxisokban születnek a csillagok, vagy nevezhetjük fénynek...

Érdekes téma... elgondolkodtató...

Rózsaszirmok

Leszállt az alkony s egy gyenge szellő

Tündér-rózsát hintett az égre,

Fülembe suttogott egy bús mesét,

S tova libbent a messzeségbe...

Egyszer, régen, mikor még volt öröm,

Egy tündér élt nyíló rózsák között,

Alatta vígan csillogott a tó

S a zord szikla bíborba öltözött...

Ha jött az est, ott dalolt a szellő,

A bércen harsogott a vadpatak,

S a szellő halk suttogása mellett

Táncolt a köd, s ezüst holdsugarak...

Hanem egyszer, zúgó fergetegben

A Szélkirály orkán-csapatja jött,

És elragadva a tündérleányt

Eltűnt a sötét fellegek mögött...

Azóta mindig, mikor jön az est,

S bíborban úsznak a hegyoldalak,

A szellő halkan az égre szórja

A fonnyadt tündér-rózsa szirmokat...

Én is olyan bús szellő vagyok,

Verseim picinyke rózsaszirmok,

Mi őket most, hogy alkonyom leszállt,

Haloványkék végtelenbe szórok…

                                            Wass Albert

Erjesztett csalánlé

Elkészítettem az idei csalánlevet.Illetve nevezzük inkább növényi trágyalének, mert nem csak csalánból szoktam erjeszteni, hanem fekete nadálytőt is használok hozzá.

A fekete nadálytőnek misztikus története van a kertemben :-).

Az első évben - amikor elkezdtem a vegyszermentes kertészkedést - még csak tanulgattam, hogy mik a hasznos "gyomnövények", mit mire lehet használni, mi hogyan néz ki, hol lehet találni...

Elkeseredve állapítottam meg, hogy nem tudok fekete nadálytövet beszerezni, pedig a trágyalé készítésen kívül nagyon jó hatású természetes talajtakaróként is.

Az első évben "csak" csalánból készítettem az erjesztett trágyalevet.

Következő évben - a kertem egy védett szögletében - nőtt egy óriás bokor fekete nadálytő :-)!

Vajon honnan tudta, hogy pont itt van rá szükség :-)? Talán így járultak hozzá a madarak ahhoz, hogy egy élhető kertet hozzak létre?! Azóta már több helyen is tenyészik a területen.

...és milyen szép!

Erjesztett növényi trágyalé

Egy szezonra egy 200 literes hordóval szoktam készíteni.

Frissen szedett csalán és fekete nadálytő szükséges hozzá.

Azok a növények, amelyek már magokat érlelnek, nem alkalmasak trágyalé készítésre!

Az oldat előállításához fa, műanyag vagy cserép edényre van szükségünk. (Fém nem alkalmas, mert az erjedés során az oldat reakcióba léphet a fémmel, és számunkra nem kívánatos anyagok kerülhetnek a trágyalébe!)

Felaprított csalánt és fekete nadálytövet rakunk a hordóba (kb. 1/3 részig), majd felengedjük vízzel.

A víz lehetőség szerint kút víz vagy esővíz legyen. Amennyiben csak hálózati víz áll rendelkezésünkre, akkor felhasználás előtt 1 napig hagyjuk állni a napon.

Erjedés során hab fog keletkezni az oldat tetején, ezért ne engedjük az edényt színültig tele, hagyjunk helyet az erjedésnek.

Nem szabad teljesen lefedni, mert a folyamatnak oxigénre van szüksége, viszont egy hálóval azért fedjük be, nehogy madarak vagy kisebb állatok essenek a folyadékba.

Naponta egy alkalommal alaposan keverjük át, mert ezzel oxigént juttatunk az oldatba.

A kellemetlen "szagok" elkerülése érdekében, a tetejére kőzetörleményt szoktam hinteni, kb. két maroknyit.

Kőzetőrleményt 5 kg-os kiszerelésben pár száz forinttért be lehet szerezni pl. takarmányokat árúsító üzletekben.

Én a Geoproduct által gyártott Zeolit készítményeket használom.

Felhasználáskor 10-szeres hígítást szoktam alkalmazni!

Nagyon fontos a megfelelő hígítás, mert rendkívül erős az oldat,  könnyen megperzselődhetnek a kezelt növényeink.

Jelentős a nitrogén és kálium tartalma, ezért nagyon hatékonyan pl. pázsit kezelésére is (a sokak által kedvelt és gyakran használt nitrogén műtrágya helyett)!

Fontos, ha az ágyásaink takarására felhasználjuk a levágott fűvet, tilos műtrágyázni! ... és különben is :-)!

Kb. két hét alatt erjed ki megfelelően a trágyalé, ezek után használható. Megszűnik a habzás és sötét zöld színe lesz. Ekkor már lefedhető.

Vigyázzunk azonban a túlzásoktól, nehogy túltrágyázzuk növényeinket. Csak mértékkel...

Segíti a növekedést, a klorofillképződést.

Szinte minden növényünknek adhatunk belőle, kivéve a bab, borsó, hagyma és a fokhagyma, ők nem kedvelik!

Csalán

Fekete nadálytő

Fekete nadálytő

Erjesztett csalánlé

Felhasznált irodalom:

MARIE-LUISE KREUTER (2002): Biokert, Magyar Könyvklub

Májusi zivatar

Már rózsaszínű köd lengett a fákon,

dalos, napfényes, csöndes volt a tó,

izzó szívemben vadvirágos álom,

poszáta-ajkon csengő nótaszó.

Szellő osont. Megreszketett az alkony,

s lebegve indult könnyű páratánc.

Patak csobbant a zöldszegélyű parton,

s összébbhajolt a dombokon pár akác.

Távol moraj. Elhalt a szó a fákon.

Sötét felleg jött át a rónaságon:

kibontott hajjal már a dombon állt.

Új szélroham. Megdördült fent az ég,

s a zivatarban zúgó messzeség,

visszhang-torokkal visszaorgonált.

S szivárvány-fényben újra felmosolygott

üdén, tisztán - a régi rónaság.

Wass Albert

Hangyák a birsalmafán

Hangyák költöztek a birsalmafámra.
Ennek kapcsán ma kicsit hangyázom :-)...

Hasznos vagy káros a kertben?
Van amelyik hasznos, és van amelyik káros. Na de melyik?!

Három féle hangya fordulhat elő a kiskertben:

• Erdei hangya
• Borostyánsárga hangya
• Fekete fahangya

Az Erdei hangyák hasznosak. Megtámadják a kártevőket, petéiket, lárváikat elfogyasztják.
Szerepet játszanak az erdei méz termelésben :-). Ez furcsa ugye? :-)
Vajon hogy csinálják?
A kéregtetveket (amelyek ártalmatlanok) böködéssel fokozott mézharmat leadásra ösztökélik. Ezt aztán összegyűjtik a méhek.
Természetes ellenségük a harkály.
Sajnos a birsen tanyázó hangyáim nem erdei hangyák :-(.

Az erdei hangyákkal ellentétben mind a borostyánsárga, mind a fekete fahangya kártevők.
A fotón is látszik, hogy a mi hívatlan vendégeink Fekete fahangyák, róluk fogok írni.

Fekete fahangya (Lasius niger)

Testük fekete, kb. 4 mm hosszú.

Fészküket a növény közelében, a talajban építik fel.

Kedvelik a száraz, napos helyeket.

Kárképük:

Megrágják a növények gyökérnyakát, rákapnak más kártevők által megsebzett gyümölcsökre.

Megvédik a levéltetveket természetes ellenségeiktől, ezért azok gyorsan elszaporodnak.

Csápjaikkal folyamatosan intenzívebb szívogatásra és több édes mézharmat leadásra ösztönzik a tetveket.

Megelőző védekezés

A hangyákat erős szagú, erjesztett üröm- és gilisztaűző varádics kivonattal lehet elriasztani.

Készíthetünk talajtakarást paradicsomlevelekkel, bodzalevelekkel.

Ültethetünk a fa alá levendulát, majorannát, és beporozhatjuk a növényt algamésszel.

A bodzaleveles mulcsozást használom. Beterítettem  a fa alatt frissen vágott bodza ágakkal.

Majd beszámolok az eredményről! Ezt a módszert most alkalmazom először.

Közvetlen védekezés

A fa törzsére enyvezett övet kell helyezni. A kereskedelemben kapható (pár száz forintért) - erre a célra - ragasztó szalag, melynek mindkét oldala ragacsos. 

Ezzel kell a fa törzsét több helyen is körbevenni, hogy a hangyák ne tudjanak áthaladni rajta.

Közvetlen védekezésként kihelyezhetünk dobozokba, edényekbe mézzel elkevert élesztőt. Még nem próbáltam...

Felhasznált irodalom:

SCHMID-HENGGELER (1989): Szelíd növényvédelem (A biológiai növényvédelem kézikönyve), Ökoszervíz Kiadó

Rétest sütöttem :-)

Igazi, húzott palóc házi rétes 

Szombat reggel rétest sütöttem :-))))! Túróst és meggyes-mákost... Ezt itt fenn :-)!

Bizonyára sokan nem tudjátok, hogy az egri vár lábánál (a Dobó utcában) található "Éva ángyó rétesboltja" is én vagyok.
Ezért mi elég ritkán eszünk rétest :-), azonban aki először jön hozzám vendégségbe, szinte mindig kap :-).
Így volt ez az elmúlt szombaton is.
A receptet sajnos nem fogom megosztani veletek, mert ez családi titok :-).
Ha nem boldogulsz otthon, szívesen látunk Egerben vagy édesanyám valamelyik boltjában (Szilvásváradon és Bátonyterenyén). Ez itt a reklám :-)))) volt!

Bálint és Botond

Ők a fiaim :-)))))! Ezt a képet édesapám a facebook-on találta véletlenül (sajnos nem ismerem a fotóst, de a kép szuper)! Egerben készült az idén március idusán!

Sütés közben készítettem néhány fotót. Tudom, hogy ez sovány vigasz, de több mint a semmi :-)!

Új szenvedély... A HÁZISAJT!

Újabban a családom és az ismerőseim, saját készítésű sajttal kápráztatom el :-)))!
Azt gondoltam, megosztom most veletek ezt a nem nagyon ördöngős "tudományt"...

Ha végignézzük egy élelmiszer áruház polcait, jóformán nem találunk eredeti, adalékanyag mentes sajtot, vagy ha mégis, akkor eszméletlen áron.
Megmutatom most nektek, hogy mennyire egyszerű - háztartási körülmények között - igazi sajtot előállítani!
A fotón látható sajt 8 napja készült...

Mielőtt azonban elmerülünk a sajt témában, néhány szó a kép többi szereplőjéről:

Bor - Barátaink pincészetéből a markazi Hadobás pincészetből való, 2011-es TURÁN, desszert bor.
A TURÁN  magyar vörösbor-szőlőfajta, melyet Egerben többszörös nemesítés eredményeként hozott létre Csizmadia József és Bereznai László.
A Bikavér 8 és a Gárdonyi Géza fajták keresztezése. Azért többszöri keresztezés eredménye, mert mindkettő már nemesített szőlőfajta. A Bikavér 8  Teinturier és a Kadarka , a Gárdonyi Géza pedig a Medoc Noir és a Csabagyöngye keresztezésének gyümölcse.

Kenyér - szintén saját készítésű. Van egy udvari  búboskemencém, de ezt nem abban sütöttem. Nagyon finom a kemencében sült kenyér, de a gyerekeim csak a friss kenyeret szeretik. Ha kenyérsütés céllal fűteném fel a kemencét, sok energia menne el és be kéne vetni teljesen, ami 10-12 kg kenyeret jelentene (egy-két cipóért nem érdemes felfűteni). Így hát többnyire akkor sütök kemencében kenyeret, ha vendégeket hívok és a teljes menü a kemencében készül.

Visszatérve a képen szereplő kenyeremhez... Egyszerű háztartási sütőben szoktam sütni, kisebb mennyiségeket (0.5-1kg, de 2-3 naponként). Számtalan receptet kipróbáltam,  a legautentikusabb eredményt Vrábel Kriszta (Dolce Vita) kenyereivel értem el. A fotón látható, Kriszta Baquette receptje alapján készült, annyit változtattam rajta, hogy a BL80-as kenyérlisztet lecseréletem Teljes kiőrlésű tönkölybúzalisztre. Ez így egy kicsit egészségesebb (de azért a fehér finomabb... :-)). Nagyon kiváló az állaga, nem morzsálódik, belül rugalmas, kívül  ropogós... :-), és a gyerekek is hajlandóak megenni, annak ellenére, hogy egészséges :-)!

Alma - egy szabolcsi termelőtől való.

...és akkor az ÉN SAJTOM :-) !

Előző bejegyzéseim egyikében említettem, hogy egy szomszédos tanyáról hordjuk a tejet.
Legfontosabb a sajtkészítésnél a tej minősége! Teljes tej legyen, ami azt jelenti, hogy még nincs semmi "kiszedve" belőle. Nincs lefölözve, nincs eltávolítva belőle a tejszín, stb.
Nagyon fontos, hogy ismerjük meg a gazdálkodót, a gazdaságot vagy ha nincs módunk ellátogatni hozzá, nincs ismerősünk aki ajánlani tudja - ösztöneinkre bízva - megbízható forrást válasszunk
A legjobb minőségű tejet azok az állatok adják, akik nap mint nap látják a NAPot, friss füvet tudnak legelni, szeretettel, a jó gazda gondosságával bánnak velük
A megfelelő minőségű tej beszerzése a házi sajtkészítés legnagyobb feladata, ha ezt megoldottuk a többi már gyerekjáték :-) !

Eszközök, anyagok amelyekre szükségünk lesz:

• Edények: 2 db nagyobb méretű fazék (az egyik férjen bele a másikba). Egyszerre 5 l tejből szoktam sajtot készíteni, mert ez a legnagyobb fazekam :-). Az egyik színültig tele lesz a tejjel, és pontosan belefér a legnagyobba, amelybe vizet kell majt tölteni.
• Fedő: akkora, amivel a tejesedényt be lehet fedni (én egy lefordított edényt használok erre a célra).
• Hőmérő: a sajtkészítés során fontos a hőmérsékletek pontos betartása, ezért be kell szerezni egy folyadékhőmérőt. Nekem egy digitális van, neten keresgélve 4500-5000 Ft körüli áron lehet beszerezni.
• Sajtformázó: számtalan formájút lehet találni webboltokban, de egy szita is megteszi. Nekem olyan nyeles sajtformázóm van, amihez van egy csepegtető tál rész is. Pár száz forintért lehet kapni.
• Sajtkendők: laza szerkezetű természetes alapanyagból készült textil. Az enyém gézből van. Többre is szükség lesz, kisebbre, nagyobbra.
• Kés: egy olyan hosszú pengéjű kés, amely leér a tejesedény aljára.
• Keverőkanál: lehet fa vagy fém, csak az a lényeg, hogy nagy lapos legyen a fejrésze. (Egy fém szűrőkanalat szoktam használni, olyat amivel a sültkrumlit szedjük ki a forró olajból...)
• Tejoltó enzim: ezt is be lehet szerezni webbolton keresztül, arra kell ügyelni, hogy természetes anyagból készüljön. A leírásokban meg szokták jelölni, hogy biosajt készítéshez használható. A tejoltó enzim a szarvasmarha borjú oltógyomrából készül. Amit én használok folyékony formában kapható, 10 ml 300 Ft (5l tejhez 1.25 ml-t adagolok).
• Sajtkultúrák: mikrobiológiai színtenyészetek. Nem feltétlenül szükséges használni, a fotón látható sajtom készítésénél olyan kultúrát alkalmaztam, amelyet érlelési lyukas sajtok gyártására (Gouda, Edami) használnak. A tenyészet baktérium törzsei aroma és CO2 termelőek. Fagyasztott állapotban kapható, egy tasak 500 l tej beoltására elegendő! Az ára 4500-5000 Ft körüli.
• Só: Jó minőségű tiszta só használatát javaslom! Ne tartalmazzon csomósodásgátló anyagot! Himalája sót használok, de szívesebben főznék inkább parajdi sóval, csak nem tudom egyenlőre beszerezni! Ha van valakinek ötlete, szívesen fogadom!

Recept

Nyers tejet szereztünk be. Első lépés a pasztőrözés kérdése. Bevallom őszintén, hogy ez az első olyan sajtom, amihez előbb pasztőrizáltam a tejet. Természetesen senkit sem bátorítok, arra, hogy ne tegye, de a tapasztalataim alapján sokkal szebb, lyukacsosabb sajt készül a nyers tejből.(Ehhez azonban, valóban ismerni kell a tejtermelő gazdát, a körülményeket... biztosan megbízható legyen a forrás!).

A tej pasztőrözése

A pasztörizálás során a pantogén baktériumokat pusztítjuk el.

A köztudattal ellentétben nem kell felforralni a tejet (nem is ajánlom, mert számos értékes anyagot veszítünk el a forralással, illetve azokat a baktériumokat, amelyekre szükség van a sajtunkban)!

A nagyobb fazekunkba töltsünk vizet és helyezzük bele a kisebb edényt (vízfürdőn fogjuk melegíteni, hogy ne égjen le, és a hőeloszlás is egyenletesebb lesz).

A kisebb edénybe öntsük bele a tejet és gyújtsunk alá.

Fel kell hevíteni a tejet 62-65 C fokra és 30-32 percen keresztül kell tartani ezen a hőmérsékleten. Vigyázzunk, hogy ne menjen magasabbra!

Amint letelt az idő, elkészült a pasztőrözött tejünk, várjuk meg amíg lehűl 33 C fokra!

Azt elfelejtettem említeni, hogy sajtkészítésbe akkor kezdjünk, amikor otthon tudjuk tölteni a napot.

Sajnos ezért én csak hétvégén tudok sajtot készíteni, mert a hétköznapjaimat egy munkahelyen töltöm!

Sajtkészítés

Amikor tejünk - vagy így, vagy úgy - elérte a 33 C fokos hőmérsékletet, hozzá kell adni  (vagy nem, ha nem akarjuk) a baktérium kultúrát. Minden kultúrához tartozik egy leírás, amely alapján ki lehet számolni a szükséges mennyiséget. Amelyet én használtam abból a tasak tartalma 500 l tejhez elegendő.

Az általam használt kultúra granulátum szerű, beleteszem a tejbe és kevergetem egy darabig, amíg elovad és egyenletesen eloszlik.

Lefedve 20 percig állni hagyom.

20 perc elteltével újra megmérem a hőmérsékletét, amennyiben szükséges tovább melegítem,  33 C fokig. 

Közben kimérem a tejoltót. Abból a fajtából amelyet én használok 5 l tejhez 1.25 ml-t kell adagolni.

A tejoltót kb. 0.5 dl langyos vízben elkeverem, majd hozzáadom a megfelelő hőmérsékletű tejhez és lefedve 35-40 percig állni hagyom.

Ennyi idő alatt nagyon szépen megalszik a tej. (Az eredmény nem azonos az aludttejjel!)

Hosszú pengéjű késsel apró kb. 6 mm oldalélű négyzetekre darabolom fel, majd a szűrőlapáttal óvatosan átkeverem, mert az előző darabolással hosszú hasábokat kaptunk, a célunk viszont az, hogy minél apróbbá váljon.

A keverés során látni fogjuk, hogy szépen "májasan" törik az oltóval alvasztott tej.

Újra lefedjük és 15 percig hagyjuk, hogy kiváljon belőle a savó.

A várakozási idő leteltét követően, le kell merni a savó kb.30%-t.

Az 5 l tejről 1 l savót szoktam lemerni ebben a fázisban.

A lemert savóval megegyező mennyiségű vizet töltünk az alvadékra. Ez a tevékenység az un. alvadék mosás.

Óvatosan elkeverjük és az egészet felmelegítjük 40 C fokra. (Minél nagyobb a hőmérséklet, annál keményebb lesz a sajt!)

Ha elértük a kívánt hőmérsékletet, le kell szűrni az alvadékot a formába.

A savót felfogjuk, mert tovább hasznosítható!

A szűrőformában lévő alvadékot lefedjük és SZOBAHŐMÉRSÉKLETEN hagyjuk lecsepegni!

Fontos! A sajtra vigyázni kell, hogy ne fázzon meg! Tévhit, hogy hűtőben kell tartani, nehogy megromoljon!

20 perc elteltével meg kell fordítani a szűrőben, majd ezt követően még 3-4 alkalommal forgassuk meg, de a forgatások között eltelt időt növeljük. Pl. a második forgatás legyen 40 perc múlva, a harmadik 1 óra múlva, a negyedik újabb két óra elteltével.

Este lefekvés előtt és másnap reggel ismét fordítsuk meg.

Másnap este következik az első sózás (bizonyára feltűnt, hogy "belül" nem sózzuk...).

Be szoktam dörzsölni Himalája sóval kívülről alaposan a sajtot és reggelig állni hagyom, továbbra is SZOBAHŐMÉRSÉKLETEN!

Következő reggel ismét megfordítom és estig állni hagyom.

Este jön a második sózás! Megismétlem az előző esti műveletet. Az első sajtkészítésemkor 3 alkalommal sóztam a sajtom, de úgy nekünk elég sós lett, ezért most már csak 2 x sózok.

Mindenki kísérletezze ki magának, hogy mi a megfelelő mennyiség.

Tehát a második sózást követő reggel ismét megfordítom (most már egy könnyen kezelhető formálódott anyaggal van dolgunk), és estig ismét állni hagyom.

Este kiveszem a formából és egy deszkára terítek egy összehajtott nyersvászon kendőt, erre teszem a sajtom, letakarom egy kisebb sajtkendővel (gézből).

Hűvösebb, de nem hideg, szellős, sötétebb helyre rakom (nálam a kamrában szokott lenni).

Itt is többször megfordítom, hogy száraz kérge képződjön!

Na és akkor addig kell itt tartani, amig kibírod, hogy ne bonts fel :-)! Nálunk sajnos még 8 napon túlira nem sikerült :-)!

Amióta saját sajtunk van, a gyerekek rengeteg sajtot esznek! 

5 l tejből - a szakirodalom szerint - 50 dkg sajtot lehet előállítani. Nálam 70-80 dkg-os sajtok szoktak születni! A tej minőségétől függ!

Kb. 4-5 napig tart ki nálunk egy 70-80 dkg-os házisajt :-)!

Ízesíteni is lehet a sajtokat (nem szoktam, de már próbáltam). Az ízesítésre használt anyagokat akkor kell beletenni, amikor leszűrjük a savóról, azonban ha a savót tovább szeretnénk hasznosítani, előbb szét kell választani, hogy az ízanyag ne kerüljön a savóba!

Savó további feldolgozása

Miután az alvadékot leszűrtük a savóról, a felfogott folyadékot - vízfürdőn - fel kell melegíteni kb.90 fokra.

Ezt követően  citromsavat kell adagolni hozzá ( egy citrom levét szoktam belefacsarni), és hagyni lehűlni.

Amikor kihűlt, kicsapódik belőle a maradék fehérje, amely nagyon értékes anyagokat tartalmaz.

Egy edénybe belehelyezem a nagyobb sajtkendőt és óvatosan átszűröm rajta.

A kendőben maradt kicsapódott fehérjét 24 órára felkötöm a kamrában, hogy kicsepegjen belőle a maradék savó.

A kendőben fennmaradt krémes massza az orda vagy zsendice! Nagyon finom, számos receptet lehet találni az elkészítéséhez!

Maradt egy jókora adag tiszta, átlátszó sárgás folyadékunk a savó.

Készíthetünk belőle pl. savóitalt (a gyerekeim nagyon szeretik). Össze szoktam turmixolni befőttel, mézzel...

De hasznosítani lehet a konyhakertben is :-)! Erről egy másik alkalommal írok!

Számoljunk egy kicsit, megéri-e otthon sajtot gyártani?!

1 l jóminőségű házitejet kb. 200-250 Ft-ért lehet beszerezni.

5 l tehát 1000-1250 Ft, amelyből lesz 70-80 dkg házisajtunk. 1 kg házisajt mindent összevetve ( minden változó és fix költséget összeadva) kb.1800 Ft.

Szúrópróba szerűen az egyik multi akciós újságából: Egy kg ementáli típusú sajt 2500 Ft. (...és vajon mit tartalmaz?).

Ugye megéri otthon főzni!? ...és még a Ordával és a savóval nem is számoltunk...

Nem kell megijedni a házi sajtkészítéstől, csak az elején tűnik macerásnak, amikor rutinná válik, könnyedén beilleszthető egy "dolgozó nő" életébe is! :-)

Néhány fotó a tavaszi kertemből...:-)

Körte

...és ez is

Őszbarack

Turkesztáni szil

Turkesztáni szil

Turkesztáni szil

Csalán