2012. szeptember 15.

Vizes uborkát a hordóba!


Kicsit megcsúszva, de késve nem, ma beraktam az uborkát télire.
Az egyetlen savanyúság amit a gyerekek hajlandóak megenni.
Eddig - minden évben - káposztát savanyítottam a cserép hordómban, de sajnos a nagyobbik része rendszerint a kertben végzi...
Az idén - először - próbálkozom a vizes uborkát hordóban elrakni... majd meglátjuk az eredményt...
Üvegben jól szokott működni!
Az íze nagyon hasonlít a kovászos uborka ízére, és nem kell bele tartósítószer, mert az eljárás a káposzta-savanyításra hasonlít.
Ez a módszer természetes savanyítás,  a tejsavas erjesztés.


Tejsavas erjesztés
A tejsavbaktériumok savtermelő képességén alapuló eljárás. A tejsav megakadályozza a mikroba tevékenységet ezért leáll a  romlási folyamat.
A tejsav kellemes ízt ad az élelmiszernek. Tejsavas erjesztéssel készülnek: sósvizes uborka, kovászos uborka, savanyított káposzta, stb.
Olyan mértékig csökkenti a tartósítandó élelmiszer pH-értékét, hogy ezáltal lehetetlenné válik a kellemetlen íz- és illatanyagokat termelő, állományrontó, romlást okozó mikroorganizmusok elszaporodása. Ezeknek a káros mikroorganizmusoknak a pH-optimuma 6 - 7 körül van. Olyan közegben, melynek a pH értéke 4.5 alatti, már nem tudnak élettevékenységet folytatni. A tejsav tehát konzerváló, tartósító hatást fejt ki.
A tejsavas erjedés során a tejsavképző baktériumok a tartósítandó anyagban lévő cukorral táplálkoznak és azokat hőtermelés mellett tejsavvá alakítják. Ezzel magyarázható, hogy amíg pl. a friss fejeskáposzta 4 - 5 % cukrot tartalmaz, addig a belőle készített savanyított káposztában a cukor csak nyomokban található, helyette viszont 1 - 2 % tejsav mutatható ki. Az erjedés során keletkezett hőt a tejsavbaktériumok energiaforrásként használják életfolyamataikhoz.
sónak döntő szerepe van a spontán erjedés irányításában. Hatására a növényi szövetekből a víz és az oldott sejtanyagok kivonódnak és a mikroorganizmusok számára hozzáférhetővé válnak. A só szelektív hatást gyakorol a jelenlévő igen sokféle mikroorganizmusra. Ennek eredményeként a tápanyagokat a sótűrő szervezetek (pl.: a tejsavbaktériumok) használják fel. A sólé teremtette kedvező körülmények között a tejsavbaktériumok gyorsan elszaporodnak és erjesztő tevékenységük folytán egyre több tejsav keletkezik. A tejsav specifikus mikroorganizmus ellenes hatása és a pH csökkentése révén fokozatosan háttérbe szorítja, majd elpusztítja a nem savtűrő mikroorganizmusokat. Az erjesztés alatt egymással szorosan összefüggő fizikai és mikrobiológiai folyamatok zajlanak le.
Az "illik tudni" biokémia után, nézzük a receptet...

Vizes uborka

A receptet egy - a nagymamámtól örökölt - szakácskönyvben találtam.
Azt írja, hogy majdnem olyan, mint a friss kovászos! :-) ...meglátjuk...


Az apró (kovászolni való) uborkát vízbe rakva , a vizet felforraljuk, majd megvárjuk amíg teljesen lehűl.
A cseréphordó aljára tormát, kaprot teszünk, majd  félig megtöltjük uborkával.
Megismételjük a torma, kapor sort és telerakjuk uborkával a hordót.
A tetejét ismét beborítjuk a fűszerekkel.
Literenként 3dkg-nyi sót tartalmazó forró vízzel töltjük föl a hordót. (Óvatosan, nehogy elrepedjen!)
Lefedjük, a fedele körül feltöltjük vízzel, hogy ne kapjon oxigént.
Meleg helyre állítjuk és hagyjuk, hogy kiforrja magát.
Amikor kiforrott, hűvös helyre állítjuk és ügyelünk rá, hogy a pereméből a víz soha ne fogyjon el!


Felhasznált irodalom:
Magyar Elek (1974): Az ínyesmester éléskamrája (befőzés, házi konzerválás), Mezőgazdasági Kiadó

2012. szeptember 2.

Utazás a föld körül - A földtörvény I.rész

Újra itt! :-D
Az elmúlt hetekben sok egyéb elfoglaltságom miatt nem jelentkeztem, na de most, megint belevágunk.
Sajnos a kertemről nem sok jó hírem van...
Parlagfű allergiámnak köszönhetően, a lábam sem tudom kitenni a kertbe :-(.
Ellepte a gyom, amit - ezekben a percekben is - a kisfiaim próbálnak felszámolni.
Szorgalmasan gyomlálnak helyettem :-).
Közben azért folyik a betakarítás, folyamatosan érik a paradicsom - amit én imádok de nem ehetek (parlagfű allergiásoknak nem szabad görög- és sárgadinnyét, uborkát és paradicsomot enni nyersen) - megy a befőzés és az aszalás, és természetesen a sok-sok paradicsomos étel.
Az elmúlt hetekben készültek olasz ízvilágú tészták (olasz krumplistészta, paradicsomos-cukkinis penne, stb.), a Santoríni szigetéről származó paradicsomfánk (Pseftokeftédes) és számos étel, amiben én is hozzájuthatok a paradicsom dózisomhoz (főzve nekem is lehet :-)).
Ma megsütöttem a padlizsán termést!
Úgy szoktam eltenni télire, hogy egészben megsütöm, majd a héjából kiszedett húsát kis adagokban lefagyasztom.
Ha padlizsán krémet szeretnénk enni - nagyon szeretjük, többféle változatban is - csak kiolvasztok egy adagot és s szokásos módon elkészítem.
Röviden ezek történtek a kertemben...

Azért nem tétlenkedtünk a szabadság alatt sem! A nyaraláson új "projekt" gondolatai kezdtek kibontakozni!
Korábban írtam, hogy Botond szeretne 2 db tyúkot :-)! Tyúkok elvetve, helyette fürjek jönnek majd a tavasszal! :-) A téli feladatunk az extenzív vagy öko tartásra alkalmas madárház elkészítése.
Botondot (8 éves :-) ), nagyon felvillanyozták a tervek :-). Az egyik este (nyaralás alatt) azzal bújt oda hozzám, hogy "anya, beszélgessünk még egy kicsit a gazdálkodásról" :-DDD.
Terveket készítettünk, pontos számításokkal :-D. Hány db tyúktojást fogyasztunk el egy évben, az hány db fürjtojásnak felel meg. Hány db-ot tojik egy db fürj egy évben? Mennyit eszik egy fürj? Mennyibe kerül évente? Mennyi fölösleg képződik? Mennyiért lehet eladni a fürjtojást? :-DDD Szóval papíron jól állunk! :-D...meglátjuk mit hoz a gyakorlat, alkalmasak vagyunk-e rá?! 20 db tojóval tervezzük... :-DDD

Legutóbb említettem, hogy földet szeretnék venni!
El is kezdtem a téma körbejárását... Azt gondoltam, hogy ezeket a tapasztalatokat folyamatosan le fogom itt a blogban írni! 

A földtörvény

Ha termőföldet szeretnénk vásárolni - ugyanúgy mint egyéb vállalkozások esetében - meg kell ismernünk a vonatkozó jogszabályokat!
Az első ebben a témában a 2004. évi XXXVI. törvény a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról (egységes szerkezetben a módosított jogszabállyal) című jogszabály.

Mi mindenről szól ez a törvény?
  • A termőföld tulajdonjogának megszerzéséről
    • Belföldi magánszemélyek tulajdonszerzéséről
    • Belföldi jogi személyek tulajdonszerzéséről
    • Külföldiek tulajdonszerzéséről
    • A tulajdonszerzés ellenőrzéséről
    • Az elővásárlási jogokról
  • A termőföldek használatával kapcsolatban felmerülő témákról
    • Használati jogokról
    • A termőföld haszonbérletéről
    • A haszonbérlet időtartamáról
    • A haszonbérfizetési kedvezményről
    • A haszonbérleti szerződés felmondásáról, megszüntetéséről
    • A haszonbérelhető terület nagyságáról
    • A feles bérletről
    • Szívességi földhasználatról
    • Részművelésről
    • Földhasználati nyilvántartásról
  • A birtoktagok kialakítására irányuló eljárásokról
    • Általános birtokrendezésről
    • A birtokösszevonási célú önkéntes földcseréről
  • A termőföld hasznosításáról és védelméről
    • Hasznosításról, mellékhasznosításról, újrahasznosításról
    • A művelési ág megváltoztatásáról
    • A termőföld más célú hasznosításáról
    • A más célú hasznosítás engedélyezéséről
    • Más célú - engedély nélküli -hasznosításról
    • A földvédelmi járulékról
    • A földvédelmi bírságról
    • Földminősítésről
    • A termőföldekkel kapcsolatos ügyekben eljáró szervekről
  • A talaj védelméről
    • A talajvédelem céljáról
    • Az állam feladatairól
    • A földhasználó kötelezettségeiről
    • A beruházásokkal, üzemeltetéssel, illetve a termőföld más célú hasznosításával kapcsolatos kötelezettségekről
    • A talajvédelmi hatóságról és feladatairól
    • A talajvédelmi bírságról 
  • Az állami tulajdonra és a külföldiek tulajdonszerzésére vonatkozó átmeneti szabályokról
Terveim szerint tételesen végig fogom nézni a törvény bekezdéseit és megpróbálom értelmezni, illetve a saját céljaim szerint feldolgozni. Megpróbálom bemutatni azokat a fogalmakat, szervezeteket amelyeket földvásárlás esetén illik ismerni, mint pl. kataszteri tiszta jövedelem (aranykoronaérték), MEPAR rendszer, Natura 2000, pályázati lehetőségek, földhöz jutási lehetőségek, földalapú támogatás,  ...és így tovább...

Bízom benne, hogy minél több magyar ember kedvet kap a "földműveléshez"!