2013. január 27.

Kert és a kozmosz - A HOLD II.

Az elmúlt alkalommal a növekvő és csökkenő Hold volt a téma, ma a fel- és leszálló Holddal folytatom.
Napjaink embere egyre kevésbé van tisztába a természet törvényeivel.
Az átlagemberek azt még csak-csak tudják, hogy létezik növekvő és fogyó Hold, de a felszálló és leszálló Holdról sokan nem is hallottak.
Eleink pontosan tisztában voltak ezekkel a ritmusokkal - persze nekik "volt még idejük" feltekinteni az égre... :-) ...például a szappanoperák helyett... :-).
Nekünk újra föl kell fedeznünk ezt a tudást, és - lehetőség szerint - tovább kell adnunk gyermekeinknek!
Számos logikus összefüggést fogunk felfedezni...

A fel- és leszálló Hold

A fel- és leszálló Hold megértéséhez, azt kell képzelnünk, hogy Földünk a középpont, és minden körülöttünk forog! :-)
Mindent úgy, ahogy őseink látták, vagyis a Földről föltekintve!
A Földről nézve minden - a Hold és a Nap is - a Föld körül kering.
Ebből a nézőpontból az égbolt mozgásában rendszeresség figyelhető meg.
Akár úgy is tekinthetünk rá, mint egy hatalmas kozmikus órára.
Ilyen - nekünk, a mai kor emberérének - érdekes jelenséget mutat pl. az est-hajnali csillag.
Ugye már azt sem tudjuk, hogy miért ez a neve!? :-)
Az est-hajnali csillag a Vénusz bolygó. Azt bizonyára már hallottuk, hogy a Vénuszhoz a női minőséget, a nőiséget, a Marshoz pedig a férfi minőséget, a férfiasságot kötik a téma szakértői.
A Vénusz az egyetlen égitest, amely törvényszerűleg változtatja a Földről látható megjelenését.
Egyszer hajnalban jelenik meg, és az ősi sumír hit szerint ez a "szűzi" formája.
Aztán - kb. 240 nap - tündöklés után eltűnik, majd újra megjelenik, de már nem hajnalban, hanem kora este,   a legkorábban látható csillagként.
Innen hát az elnevezés!
De ezzel még nincs vége a "véletlen" érdekességeknek! 
A sumír hit szerint ez a Vénusz "Anya" formája, hiszen a "hajnalcsillag" megjelenésétől számítva, éppen annyi idő telik el - míg az "Anya" csillag megjelenik - amennyi egy földi Anyának kell, hogy kihordja gyermekét... :-) "Kilenc" holdforduló!
Érdekes ugye?! ...sok mindent nem tudunk már ma...

Térjünk vissza a fel- és leszálló Holdhoz!

A Földről nézve tehát a Nap és a Hold egy meghatározott pályán kering a Föld körül.
A Hold pályája 5 fokos szögben tér el a Nap pályájától, amelyet az asztrológiában ekliptikának neveznek.
Ennek a következménye, hogy a Hold 14 napig felszálló és 14 napig leszálló ágban van.
14 napon keresztül a Hold mindig egy kicsit magasabbra emelkedik, majd amikor a legmagasabb pontját eléri leszálló ágba kerül, és 14 napon keresztül napról-napra ereszkedik, egészen a mélypontjáig.
Mindehhez kapcsolható még különböző csillagok csoportosulása - asztrológiából ismert állatövi jegyek csillagképei. Mégpedig úgy, hogy a Földről nézve, a Hold melyik csillagkép csillagaival együtt látható.
A Hold legmagasabb pontját mindig az Ikrek csillagképben éri el.

Az Ikrek csillagkép csillagai:

A legalacsonyabb ponton pedig a Nyilas csillagképpel látható.

A Nyilas csillagkép csillagai:


A Hold legalacsonyabb és legmagasabb pontjait nevezzük a fordulópontnak.

A Nap éves ritmusát a téli és nyári napfordulók tagolják, a Holdnál ez a ritmus havonta figyelhető meg.
A Holdnál ugyanúgy mint a Napnál a felszálló ág a növekedéssel és kiteljesedéssel hozható összefüggésbe, míg a leszálló szakasz az érleléssel és a visszahúzódással.
A felszálló és leszálló pályák váltakozása 27.33 nap alatt megy végbe.
Ez az un. tropikus holdritmus, amely rövidebb, mint az első részben leírt szidonikus holdritmus, amely 29.5 napot igényel.

A növényi nedvek felszálló Hold idején emelkednek, leszálló Hold idején pedig a gyökerek irányába áramlanak.

 A Hold pályája (ELTE Csill. Tanszék honlap)
...folyt.köv. ...

Felhasznált irodalom:
REGINA ENGELKE: Kertészkedés a Holddal
Badiny Jós Ferenc: Az ISTER-GAMI OROSZLÁNOK TITKA




2013. január 20.

Kert és a kozmosz - A HOLD I.

Bár egyre hosszabbak a nappalok, mégis van még néhány hetünk a tavaszig.
Ezek a sötétebb, hidegebb idők alkalmasak talán arra, hogy egy kicsit misztikusabb témák kerüljenek porondra.
Gyengébb idegzetűeknek nem ajánlom :-)!!!

A HOLD fázisai


A természeti népek - így eleink is - a természet ritmusai szerint éltek. Figyelték a csillagokat.
A Tabula Smaragdínáról : "Ami lent van, az megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, az megfelel annak ami lent van, hogy az egyetlen varázslatának műveletét végrehajtsd."
Vagy egy későbbi, ismertebb formában: "Amint a mennyben, úgy  a földön is."

Majd megfeledkeztünk ezekről a törvényekről, azt gondoltuk buta öregek, honnan is tudhatnák! Majd mi megmutatjuk!
Mára már látjuk, hogy rossz volt az irány...  Vissza kell tekintenünk, fel kell fedeznünk újra az ősi tudást...
1664-ből Lippai Jánostól idéznék az induláshoz:
"Csak nem minden konyhára-való fűvek,az kíknek győkerekkel nem élünk, hóld nevelkedésére leg-hasznosabban véttetnek. Mert ha hóld fogytára vetik, vagy igen későn nőlnek; vagy semmire-kellők lésznek. Az-is gyakran történik, hogy noha az mag szép friss, és jó, hóld nevelkedésére is vetik; de ha a Csillagoknak szerencsétlen, és ellenkező fordulásokraesik vetése: se nem nől, se jót nem várhatni belőlle.Azért Palladius meg-vallya, hogy noha a főld magában zíros, minden fogyatkozás-nélkül az mag-vetéshez alkalmatos: de ha az kertész nem vigyáz figyelmetessen, az csillagok helyheztetésekre; köllemetes tekéntetekre; sokszor meg-csalatkozik."
(POSONI KERT KIBEN MINDEN KERTI Munkák, Rendelések, Virágokkal, Veteményekkel, Fákkal, Gyümölcsökkel és Kerti Csömötékkel való baimolódások: azoknak Nemek, hasznok, bé-csinálások bővségesen Magyar nyelven le-irattattanak, kivált-képpen azok, az kik ESZTERGAMI ÉRSEK URÚNK Ő NAGYSÁGA POSONI KERTEBEN TALALTATNAK. Az Nemes Magyar Nemzetnek közönséges hasznára. Jesuiták rendin-való P. LIPPAY JÁNOS - által. Anno 1664.)

Növekvő Hold? Fogyó Hold?

Amikor a Hold korongja nem teljes, nem biztos, hogy egyértelműen meg tudjuk állapítani fogyóban van-e, vagy növekvőben.
Az Újhold vékony sarlója és a fogyó Holdé csak abban különbözik, hogy domborodásuk ellenkező irányt mutat.
Az északi féltekén az első negyed mindig jobbra mutat a domború oldalával, az utolsó negyed pedig balra.
Segítségünkre a franciák a következő eljárást találták ki: képzeletben egy-egy vonallal kötik össze a Hold két szarvát, és így kapják a d, illetve a p betűt. "d"-vel kezdődik a dernier (utolsó) szó, tehát ilyenkor a Hold fogyóban van (utolsó negyed); "p"-vel kezdődik a premier (első), tehát a Hold növekvőben van (első negyed).
A magyar nyelvben a holdsarlónak a D, illetve C betűhöz való hasonlóságát használjuk fel a Dagad és Csökken szavakkal.
A latinban ugyanezekkel a betűkkel éppen fordított lesz az értelme: Crescit - növekszik, Decrescit - csökken. Ezért nevezték a rómaiak a Holdat hazugnak. :-)
E szabály azonban csak a Északi féltekén  alkalmazható. Ahogy közelítünk az egyenlítőhöz a Hold sarló erősen oldalt dől, majd hogy le nem fekszik.
Egészen közel az egyenlítőhöz pedig a Hold már szinte csónaknak látszik.
Azonban ha biztosra akarunk menni a Hold fázisának megállapításában: a növekvő Holdat este látjuk a nyugati égen, a fogyó Holdat reggel a keleti égen.

Mivel a HOLD a NAP-tól kapja a fényét, ezért a holdsarló kidudorodó részének kell a NAP felé fordulnia.
Művészek gyakran megfeledkeznek erről :-), és tájképeken láthatjuk úgy, hogy egyenes oldalával fordul a NAP felé :-) (Művészi szabadság :-)). 

A HOLD-nak a FÖLD körüli keringési ideje 27.33 nap. Ahhoz azonban, hogy a HOLD a NAP-hoz viszonyítva a kiindulási ponthoz visszatérjen - a keringési idejénél valamivel többre - 29.5 napra van szükség.
Ezt a 29.5 napos periódust nevezzük szinodikus holdritmusnak
A Holdnak minden újhold előtt be kell hoznia a Naptól való lemaradását. A lemaradás abból adódik, hogy közben a Föld is továbbmozdult.
Amikor a Hold a legközelebb van a Naphoz, akkor egyáltalán nem látjuk, ilyenkor van újhold.
A Földről mindig ugyanazt az arcát látjuk a Holdnak, azért mert a Hold pontosan olyan gyorsan forog a saját tengelye körül, amilyen gyorsan a Föld körül kering.
A holdkeltét és a holdnyugtát a Föld saját tengelye körüli forgásnak köszönhetjük.

A HOLD ereje

Mára már nyilvánvaló, hogy a Hold különböző fázisai hatással vannak a földi életre.
Legjelentősebb hatást  - az élet alapját képező - vízre gyakorolja. (Gondoljunk csak az ár-apály jelenségre.)
A vízen keresztül a Hold erők az összes növény, állat és ember életére hatnak.
Minél nagyobb a Földről látható holdrész, annál erősebb a hatása az összes földi élőlényre, teliholdkor a legerősebb, utána folyamatosan csökken. Újholdkor a leggyengébben érzékelhető, majd ismét erősödni kezd.

... folyt.köv. ...
Felhasznált irodalom:
J.I. PERELMAN: A végtelen csillagvilág
REGINA ENGELKE: Kertészkedés a Holddal
LIPPAY JÁNOS: Posoi Kert